Török Bankház
| Török Bankház | |
 | |
| Típus | banképület |
| Alapítva | 1906 |
| Megszűnt | 1950 |
| Székhely | Budapest |
| Cím | V. Szervita tér 3. |
| Forma | részvénytársaság |
| Szolgáltatások | osztálysorsjáték |
 Török Bankház
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 43″, k. h. 19° 03′ 09″47.495400°N 19.052500°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 43″, k. h. 19° 03′ 09″47.495400°N 19.052500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Török Bankház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Török Bankház – hivatalos nevén 1906-tól: Török A. és Társa Bankház Részvénytársaság – egyike volt azoknak a fővárosi pénzintézeteknek, amelyek egy korabeli szerencsejáték, az osztálylottó (osztálysorsjáték) szervezésével lett ismertek. A vállalkozást 1897-ben alapították, 1906 május 8-án alakult át részvénytársasággá,[1] és a második világháborút követően szűnt meg.
Története
[szerkesztés]Magyarországon 1897-ben váltotta fel a lottót az úgynevezett osztálysorsjáték szerencsejáték,[2] melynek lebonyolítását – a szelvények kibocsátását, forgalmazását és a nyeremények kifizetését – pénzügyi vállalkozásokra bízták. Az osztálysorsjáték hamar népszerű lett, különösen a szerény egzisztenciájúak körében. A vágyott nagy nyeremény sokakat ösztökélt szelvényvásárlásra, amelyekből ráadásul korlátozott mennyiséget bocsátottak ki, és a kibocsátásokat igen erős reklámkampány kísérte. A Török Bankház szlogene: TÖRÖK szerencséje ÖRÖK[3] számos korabeli sajtótermék oldalain szerepelt, később szállóigévé vált. Idézték az Országgyűlésben,[4] bekerült a hétköznapi beszéd szójátékai közé,[5] 1924-ben még kabarédalocska is született belőle (Losonczy Dezső, Harmath Imre).[6]
Azt, hogy ki volt a bank nevében szereplő Török A., nem tudjuk. Az sem kizárt, hogy nem létező személy volt, mivel az 1872–1906 közti időszak pénzügyi vállalkozói közül hasonló nevű személyről nem írtak a lapok (a bank nevének idegennyelvű fordításaiban a törököt mint nemzetiséget szokás megadni). 1906-tól, mikor a bank részvénytársasággá vált, és így a tulajdonosi kör a részvényesekből állt, csak a vállalkozás vezetőinek a neve maradt fenn. Dr. Kanizsai Sándor, Lindner Arnold, dr. Stein (Steiner?) Lajos, Stein László, Steinkurt Edgár, Stein Mór (ügyvezető igazgató), Stux Hugó, Stein Mátyás neve maradt fenn az 1924-1941 között megjelent Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz kiadványaiból.[1] Közülük egyedül Stein Mátyásról (1852?–1919)[7][8] van információ: ő Hamburgból érkezett Magyarországra 1895 körül, kifejezetten azért, hogy az osztálysorsjáték szervezése terén szerzett tapasztalatait kamatoztassa. Feltehető tehát, hogy a Török Bankháznak a kezdetektől vezető tisztviselője, ha ugyan nem a tulajdonosa is volt. Halálakor már a bankház elnökeként emlegették.[9] A vállalkozás mindvégig igen nyereségesen működött, erről a nyilvános közgyűlési meghívók árulkodnak, amelyekben minden évben napirendi pont volt a nyereség felhasználásának kérdése.[10]
Székháza
[szerkesztés]A szerencsejátékra szakosodott bankok, mint a Benkő, a Dörge, a Kiss és Gaedicke bankház, valamint a Lukács Vilma és Fia cég neveivel ellentétben a Török Bankház neve az osztálysorsátékok 1950-es megszüntetése után is fennmaradt gazdagon díszített, ma is álló, Szervita tér 3. szám alatti banképülete révén.[11] A bank kezdetben a Váci körút (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) 4. szám alatt működött, majd átköltöztek a Teréz körút 46. szám alá.[12] A Szervita téri telket 1905-ben Stein Mátyás vásárolta meg, hogy az ott álló kétemeletes ház helyére a bank épületét felépíttesse. A kiírt pályázatot ugyan Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula nyerték meg, azonban mégis a második helyezett Böhm Henrik és Hegedűs Ármin páros tervei alapján építették fel a reprezentatív banki- és lakóépületet.[13]
A korábbi kétemeletes épületet lebontották, ám az erős pincét meghagyták. Erre épült a négyemeletes, szecessziós üzletház. Az épületben irodák voltak, felső oromzatán Róth Miksa hatalmas – Budapesten a legnagyobb – mozaikkompozíciója ad hangsúlyt a homlokzatnak. A középen ábrázolt Szűz Máriáról, a magyarok védőszentjéről leginkább csak Patrona Hungariaeként emlegetett homlokzatdísz fölött Atlasz és egy bibliai emberpár tartottak egy éjszaka kivilágítható földgömböt. Az üveggömböt és az azt tartó szoborcsoportot még 1939-ben távolították el, feltehetően állékonysági problémák miatt.[14]
A bankház 1950-es megszűnését követően az épületben jelentős átépítések történtek: a földszinten üzlethelyiséget és -portált, az emeleti irodákból lakásokat alakítottak ki,[15] a lakók mellett pedig beköltözött a Műszerügyi Intézet (MTA Méréstechnikai és Műszerügyi Intézete).[16]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kallós János: Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz: Török A. és Társa Bankház Részvénytársaság. Budapest: Pesti Tőzsde. 1925. 403. o. (fizetős hozzáférés)
- ↑ 1897. évi 7. törvénycikk a lottójövedékről szóló 1868. évi XV. törvénycikk módositása iránt (Magyar nyelven) (Hozzáférés ideje: 2020. május 18.)
- ↑ Török szerencséje örök. Kiskunhalasi újság, III. évf. 45. sz. (1906. november 6.) 4. o.
- ↑ Nemzetgyűlési napló. XV Budapest: Athenaeum. 1922. 13. o.
- ↑ Bereznai Zsuzsanna: A félegyházi ember humora. In Bárth János (szerk.): Cumania 14. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat. 1997. 69. o.
- ↑ Alpár Ágnes: A cabaret - A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944: 1901—1944. Budapest: Magyar Színházi Intézet. 1978. 272. o.
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Stein Mátyás gyászhíre. Az Újság, XVII. évf. 143. sz. (1919. november 1.) 7. o. (fizetős hozzáférés)
- ↑ Stein Mátyás, a Török A. és Társa Bankház Részvénytársaság elnöke. Pesti Napló, LXX. évf. 143. sz. (1919. november 1.) 6. o. (fizetős hozzáférés)
- ↑ Meghívó a „Török A. és Társa Bankház Részvénytársaságinak XXXV. évi rendes közgyűlésére. Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, LXXV. évf. 130. sz. (1941. június 10.) 5. o.
- ↑ Török Albert: Hollandi játék Pesten. Népszabadság, LVIII. évf. 243. sz. (2000. október 16.) 32. o.
- ↑ A Török Bankház hirdetése. Magyar vaskereskedő, VI. évf. 19. sz. (1906. május 13.) 32. o. (fizetős hozzáférés)
- ↑ Török Bankház. Urbface (2020) (Hozzáférés: 2020. május 18.)
- ↑ Varga István: „Elhűlni egy látománytól”: a Szervita téri volt Török-Bankház homlokzatának újjászületése. Építészfórum (2010. február 10.) (Hozzáférés: 2020. május 19.)
- ↑ Berényi Mária: Románok Budapesten. Barátság folyóirat (2009. február 15.) (Hozzáférés: 2020. május 19.)
- ↑ Konzultációs Szolgálat. Magyar Technika, VIII. évf. 1. sz. (1953. január) 63. o.